Ságvár, Böre-vár

Ságvár község területén már a kőkorszakban települések voltak.A jégkorszak végén kb. 17 ezer évvel ezelőtt, az ún. gravetti kultúra idején, itt egy rénszarvas vadász csoport élt. A rénszarvas vadászatot a mainál jóval hűvösebb éghajlat tette lehetővé. Ebben az időszakban a terület árulkodó növényzete a lucfenyő volt. A mai Jaba-patak mentén egy jóval nagyobb, szélesebb vízfolyás találhatók a völgyben. Ezt a tábort a 30-as években tárták fel Laczkó Dezső és Gábori Miklós vezetésével. Ennek során megállapították, hogy az 50 x 50 m-es területen álló tábor Magyarország legrégibb (!) kunyhóinak maradványait foglalja magában. A telep korát 17.700 évre becsülik. Az ásatást tovább folytatva még érdekesebb felfedezést tettek: a tábor alatt 3,5m mélységben egy másik településre bukkantak. Ennek az alsó rétegnek a kora 18. 900 (!) évre becsülhető, és ugyan azokat a leleteket tárták fel itt is, mint a felső táborban (tűzhelyek, szerszámok, rénszarvas csontok, agancsok). A felső telepet az enyhébbre forduló időjárás szüntette meg, a lakók a rénszarvasokkal együtt északabbra vándoroltak.

Ságvár Böre-vár a geocaching.hu oldalon

Története:
Ez a Ságvár községtől nyugat-délnyugatra 5 km-re a Jaba-puszta felé vezető Jaba-völgy déli oldalán, a kocsiút felett emelkedik. Azon a hegyen, amely a Szent László hegy egyik, az észak felé kinyúló gerincét képezi. A keskeny,
helyenként alig pár méter széles, észak-dél irányú gerinc két oldala rendkívül meredek. Teteje enyhén lejt észak felé, amelynek a végén van a kétrészes vár. A várat a gerinc felől, azaz déli irányból két átvágás is védte. Az elsőárok 18 m széles és 5 m mély, míg a második árok 25 m szélesés 7 m mély. Az utóbbi közepén egy kisebb töltés, talán egy földcsuszamlás következménye.

böre vár

E két átvágás után következik az első várrész platója, amelynek hossza 30 m és 5-11 m széles. Nyugati oldala magasabban fekszik és a déli végének a kivételével erősen bolygatott. A nyugati és a keleti oldal alatt, 10-11 m-es
szintkülönbséggel egy kb. 2 m mély árok húzódik. A nyugati oldal árka északon felkanyarodik az első vár alá és ott befejeződik. A keleti oldalárka azonban egyenes vonalban tovább halad a második várrész alatt. A második, a belső várrész platója, egy újabb átvágás után, de az előzőnél 9 m-rel lejjebb kezdődik és a hegygerinc elkanyarodó végét foglalja magában. E belső várrész platója erősen északi irányba lejt. A végén két 12-15 m szélesés 3-6 m széles átvágás zárja le, majd a meredek hegyoldal következik. A belső várrész keleti oldala alatt, 5-6 m-rel alacsonyabb szinten, a már
említett keleti árok folytatódik, és felkanyarodik a belső vár északi vége alá.

böre vár

Még egy különleges és a védelemmel összefüggésbe hozható dolog figyelhető meg. A vár előtt a hozzávezető alig 1-2 m széles hegygerinc mindkét oldalán a gerinc irányára merőlegesen 8-10 m-re lenyúló 1-1,5 m mély szabályos bevágások vannak egymás mellett, 50 m hosszúságban és 2-3 m szélességben futnak ezek egymás után. Két hasonló bevágást találunk az első vár keleti oldalában is. Valószínűleg ezzel próbálták a vár megközelítését megnehezíteni. Teljes területe 150x57 m és 0,67 ha. A vár mérése és bejárása során egy középkori kerámia került elő.

Kiss Lajos Ságvár szócikkénél szerepel, hogy Ságvár helység nevét 1138 és 1329 között Sagu-ként említették. Utána a XV. században, így 1460-ban szerepelt Ságvár/Sagwar-ként. Lehetséges, hogy ekkortájt nevezték el Árpád-kori váráról?

Megközelítés:
Ságvárról a Piros kereszt turistajelzésen kb. 5 km gyalog. Ha elérjük vörös szinű erdei fa-keresztet akkor tovább a széles gerincúton NY-felé kb 500 m, majd itt a vadkerítés mellett É-ra fordulva már a vár D-i gerincén vagyunk. Ez könnyű megközelítési útvonal, végig földút. 2. Gyalog rövidebb de nehezebb útvonal Lulla - Jabapuszta irányából az Aliréti Vadászház felé vezető erdei aszfaltúton is be lehet menni de csak gyalog, mert ez magánút, gk.-val nem szabad rámenni! Ekkor a várhoz felvezető sárga rom jelzés bármelyik ágán felmászhatunk de a felső szakasza minkét ágon nagyon meredek, csak száraz időben járható!

Szerző: Hevesi Zoltán

Somogyi várak (Természetbarát)


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Legfrissebb bejegyzések:
2017-01-10
2016-os légifelvételeink Fejér megye várairól | részletek
Pár évvel ezelőtt adtuk ki Fejér megye várai című kötetet és azóta is minden évben ahogy repülünk igyekszünk bővíteni a megye várairól készült légi...
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
»» minden bejegyzés

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió